- Dél Amerikai körút – Lima, Peru
- Peru autóval – San Mateo de Otao
- Peru autóval – Nazca vonalak és rajzok
- Peru autóval – Cusco
- Peru autóval – Machu Picchu
- Machu Picchu napfelkelte timelapse videó
- Peru autóval – Titikaka tó és Puno
- Uros úszó szigetek, Titicaca tó, Puro – PERU – Videó
- Peru – Sillustani, Arequipa
- Peru – Nazca repülővel
- Peru – Huacachina, festői oázis a sivatagban
1. nap – odaút
24 órás utazás Lima repülőterén térünk magunkhoz. A repülő több mint 3 órát késett, de azért még időben vagyunk.
Maga a repülés eddigi leghosszabb volt, 12,5 óra Londonból. Maga az út nem volt rossz, bár én mindig megszenvedem a magasságom miatt.
A csomagok is megérkeztek rendben, gyorsan átvettük az autót. Igaz hogy nem pont olyan mint amit foglaltam, de legalább új. Toyota Yaris 1,3 sedan, full fapad, klímával. 1,200 km van az autóban.
Megkötöttük a biztosításokat, de eléggé megdöbbentett az 1,000 dolláros önrész. Lopás illetve feltörés esetében 2,000 dollár. Hűha. Nem volt más lehetőség, bele kellett egyeznem.
Szállást foglaltam Javi apartmanjába, elindultunk megkeresni. Sajnos a cím nem volt pontos, nem találtuk meg. Sajnos nem értettem mit magyarázott a telefonban, nem találtuk meg.
Megállítottuk a rendőröket is, ők próbáltak segíteni, de mivel semmilyen nyelven nem beszéltek, nem tudtunk meg semmit.
Ekkor jött az ötlet hogy taxis help. Megállítottam egyet és megkértem hogy hívja fel Javit. Sikerült is vele beszélni, majd elvitt oda, követtem őt a házig.
Pontosabban egy nagy vaskapuhoz, ahol Javi várt minket. Ott kifizettem a taxist és becuccoltunk a szobákba. Javi egyből beparkoltatta velem az autót a garázsba, mondva hogy nem biztonságos kint.
Utólag tudtam meg, hogy ez a kerület, Los Olivos az egyik legrosszabb Limában. Tehát ide ne foglaljatok szállást, ha erre jártok. Nem volt meleg víz a szobában, csak a folyósón, de mivel csak mi voltunk ott, nem volt gond. Ez van ennyi pénzért – 8EUR/fő.
Hullafáradtan eltettük magunkat másnapra.
Reggel átfagyva ébredtünk, mivel kiderült itt nincs fűtés…
2. nap LIMA
Javi a tulajdonos nagyon jó fej, beszél jól angolul. Nagyon sokat segített. 
A legfontosabb hogy vettünk egy helyi SIM kártyát. Bitel. Maga a kártya 10 soles és 30 soles kredittel kapunk 2 giga adatot. Ami nagyon jó dolog, mert végig lesz internetünk az út alatt. 1 EUR = 3,55 soles
Peru fővárosa Lima, a királyok városa, de eltartott egy ideig ameddig megtaláltuk ezt… A város egyik része borzasztóan szegény és koszos. Maga az egész város szürke, ködös, szmogos, lehangoló.
Aztán amikor átértünk Miraflores negyedbe, minden más lett…. Meglepett a város, a modernségével, szállodáival, épületeivel és éttermeivel.
Lima lakossága 10 millió. Annyi mint egész Magyarországé.
Javi a reggeli alatt lebeszélt hogy autóval menjünk be a belvárosba. Tehát buszozás, ami kb. 1 órás út volt. Ma csak egy kis tengés lengés volt a terv, hogy szokjuk a helyi időzónát. Jól is tettük…
Sajnso senki sem beszél angolul itt, de én azért halványan értem a spanyolt, majd kézzel lábban mindenkivel kommunikálok. Egész jó 🙂 Mivel a közbiztonság nem a legjobb, mindenki óvatos. Az üzleteken vastag vasrácsok vannak, néhol azon keresztül árusítanak.
A városi infrastruktúra eléggé gyenge, khmm. Van egy buszsáv oda-visssza oszt jónapot. Forgalmi dugók mindenhol. Nincs metró, ami nagyon hiányzik egy ekkora városban. A dugók egyszerűen felfoghatatlanok. De erről majd később.
Busszal még mindig gyorsabb, és olcsó is.2,5 soles volt a belvárosik a narancs és szürke buszokkal.
A belvárosban se nagyon beszél senki angolul, de azért az alap spanyolom segít és nagyon jót kajálunk. Itt próbáltuk ki a helyi kólát ami Inka és sárgás zöldes 🙂
Körbejártuk a Plaza de Armas teret, ami Lima központja.
A Plaza de Armas téren álló Elnöki Palota (Palacio de Gobierno) többször odaveszett már tüzekben és természeti katasztrófákban, amióta az 1530-as években Pizarro felépítette. A jelenlegi épület 1937-ben készült el.
A palota előtt minden délben kisebb tömeg gyűlik össze, hogy megtekintse az őrségváltást. Mi sajnos ezt lekéstük, illetve nem is tudtunk róla.
Innem továbbmentünk a Szent Ferenc kolostorhoz.
A Szent Ferenc-kolostor (Monasterio de San Francisco) Lima egyik legérdekesebb temploma, ahol három tucat szerzetes él. A kolostor viszonylag jó állapotban élte túl az 1746-os földrengést, és ma az egyik legrégebbi, még használatban lévő templom a perui fővárosban.
A Szent Ferenc-kolostor legfőbb látványossága a csontokkal teli katakomba és a könyvtár, amelynek antik térképei és könyvei között a XVI. századból valókat is találunk.
A katakombákat korábban temetkezési helynek használták. A gazdagokat és nemeseket a templom padlója alá, vagy a kápolnák falába temették. A szegényebbeket a katakombákban helyezték el, lúggal felöntött nagy gödrökben. A régészek 250 000 csontot tártak fel, amelyeket aztán fajták szerint csoportosítottak. Egyik gödörbe a koponyák, a másikba a combcsontok. A gödrökben a csontokat hátborzongató mintákba rendezték.
Úgy éreztük itt magunkat mint egy horro filmben. Csontok, koponyák mindenhol.
Még egy kicsit sétáltunk a városban, aztán szép lassan indultunk a szállásra.
De ez nem olyan egyszerű. Előbb rossz irányba mentünk, majd összevissza jártunk a fő buszállomáson. De aztán megtaláltuk a jó buszt és simán hazaértünk.
De azért előtte még a helyi tuktukot is kipróbáltuk. Állat jó egy ilyen lélekvesztővel száguldozni 🙂
Lima képgaléria – nagy méretben is.
